~14. rész Miattam..

Sziasztok! Elhoztam nektek a következő rejtélyes részt is! :D Remélem tetszeni fog és fel is iratoztok a blogra hogy minél több izgalmas résznek az olvasói lehessetek :) Szép napot! 4 komi után jön a következő rész így nyugodtan írjátok meg alulra a véleményeteket!
Puszi: Eszti <3

2014.10.04                                            Kedves Naplóm!

A másnap délutánom teljesen be volt táblázva. Ha eszembe is jutott volna Justin akkor sem hívtam volna fel főleg úgy ,hogy nem is akartam ... Féltem ,hogy megint megjárom vele. Úgy hogy egész nap nem hívtam. Este azonban eszembe jutott. Azt álmodtam ,hogy újra zuhanok és a kórházban fekszem eszméletlenül. Riadtan kikeltem az ágyból kora hajnalban. Eszembe jutott valami amin még el sem gondolkoztam. Mi a jó franc történt velem abban a 2 hónapban amikor kómában voltam. Érdekes ,hogy mindenki csak akkor tudta meg mind ezt mikor én felhívtam őket ,de...... ez lehetetlen hiszen itt volt a Hanna néni itt voltak a barátnőim hírek és minden. Ez képtelenség. Gyorsa a kezembe kaptam a telefonomat és elkezdtem kutatni több órán át a baleset után ,de nem találtam semmit se valami kis címet se semmit csak egy atlantai lakos facebookját amin több ezer részvét és jókívánság vn az elhunyt családtagjainak. Itt azt írja:" Alisha Elistonnak az Atlantai égő  zuhanó repülőben mentőnek aki sokak életét megmentette ,de a sajátját feláldozta másokért! Nyugodj békében drága angyalunk!"
Rákerestem erre az Alisha Eliston névre és egy repülői mentős kép volt az utolsó kép az oldalon a cikk pedig tömören arról szólt ,hogy a repülő elkezdett zuhanni és kiégett egy motor...... néhány embert akire még volt idő a zuhanás sebessége  nagyon gyors volt ezért mindössze 5 embert sikerült kimenekítenie a zuhanó repülőből ő maga pedig feláldozta magát és a tengerbe fulladt a repülőn. Te jó Isten! Ez pontosan 2 és fél hónappal ezelőtt volt! Mióta én felépültem! Neeee!!!!! ........ És rá kellett jönnöm a szörnyű igazság egy részére amiről még sejtelmem sem volt milyen titkok kerülnek napvilágra..
Ez a szegény lány azért halt meg ,hogy én éljek és itt lehessek! Fel sem tudom fogni ,hogy miért?? Feláldozta az életét értem! Ez elképeztő! Ha ő nem jött volna én sem lennék már itt! De ha én ő és a repülő vízbe esett én ,hogy menekültem meg? A cikk azt írja nem jött vízi mentő csónak se semmi csak ez a lány volt a repülőn. De akkor én ,hogy menekültem meg és ,hogy kerültem a szárazföldre? 1000, meg 1000 kérdés kavargott a fejemben amire mind választ vártam amit úgy éreztem mindenki elhallgat előlem. Van egy érzésem Justin tudja mi is történt akkor.. Kell valaki aki mindent most megmagyaráz!
................-
Justin!
-Justin? Te vagy az?
-Barbi? Igen mit szeretnél az éjszaka közepén? Meggondoltad??
-Justin azzal várjunk még! Szerintem tudod te miért kereslek!
- Kéne?
-Miért menekültem meg a repülőről?! Én is meghalhattam volna a repülőn! És nem kellet volna miattam másnak meghalnia! Én vagyok az oka ,hogy Ő meghalt!! Megtudta volna mentenie magát ha engem ott hagy!
-Pontosan miről van szó?
-Tudod te jól Justin és körülöttem mindenki csak valamiért nem mondjátok el! Hol voltam és mi történt a 2 hónap alatt?! És a repülő miért esett vízbe én meg miért láttam szárazföldet??
-Shhhhh! Nyugi! Nem tudok sokra válaszolni ,de ennek így kellett lennie! Az a lényeg ,hogy te itt vagy és hallom egy rendkívülien fontos belieberem hangját!
-Honnan tudod hogy még az vagyok? Jó ezt most inkább hagyjuk! Válaszolj!
-Szerintem ezt inkább kérdezd mástól....
-Kösz, hogy megint a segítségemre vagy... szia
-Várj! Kérlek ne hibáztasd magad! Nem te vagy az oka ,hogy ő meghalt! Sokakat mentett meg még. Sajnos saját magára már nem volt idő. De így is sokan voltak akik rajta kívül meghaltak a balesetben... ,de te itt vagy és sikerült megmentenie téged.
-De felelősnek érzem magam az ő haláláért és nagyon ,de nagyon megköszönném neki amit értem tett... ,de nem tudom.
-...fáradt vagyok és te is pihend ki magad ne gondolkozz ezen holnap 9-re legyél kész szia!
-Mi várj?! ...(letette) szia..

*másnap reggel*

Egész este nem tudtam aludni. Igaza van Justinnak ,mert nem csak miattam nem tudott lejutni a repülőről ,de azért sajnálom őt. Ahogy láttam rengetegen gyászolják és egyrészt én is tehetek róla.
Lementem ittam egy jó erős kávét és elindultam a nappaliba. A kanapén Hanna nénikém ült és egy fénykép albumot nézegetett. A képeken egy pici kislány volt.

-Ki ez?
-Te voltál mikor még pici voltál és először láttalak.
-...összesen csak kétszer láttalak ha jól emlékszem.
-Sajnos én is így emlékszem. Ez a hatalmas távolság nagyon szétválasztja a családot és majd nem nem is láttalak többet..
-De itt vagyok! Hála egy lánynak.
-Tudom. Látom már hallottál róla. Úgy is hívják az interneten mint az "életmentő" ,mert arra a tanfolyamra utazott és végül  utazása közben életeket is mentett.
-...... sajnálom

Rendkívül aranyos voltam azokon a fényképeken! Miután végig futottam a fényképeken átöltöztem és rendbe szedtem magam majd 9-kor megszólalt a csengő.
Justin volt az. Gyorsan megfogta a kezem és a kocsihoz vitt. Nem akartam vele menni ,de azért kíváncsi voltam hova akar vinni. Egy rövid út után megálltunk egy erdőszéli háznál. Annyira ismerős volt ,de nem tudtam ,hogy honnan. Bekopogtunk majd egy kisírt szemű gyönyörű nő nyitott ajtót és betessékelt. Bementünk a szinte teljesen fekete ruhába öltöztetett házba. A halott lány egykori otthonában voltunk. A kisírt szemű nő pedig az anyukája volt aki két évvel ezelőtt lett özvegy. Justin a fülembe súgta: ha beszélni szeretnék róla és megköszönni itt megtehetem.
Az egész ház tele volt a lány képeivel.

-Barbi vagyok. Csak részvétemet szerettem volna nyilvánítani a lánya miatt... és megköszönni amit értem tett. Én is ott voltam a repülőn és megmentette az életemet. Hálás vagyok érte és sajnálom ami a lányával történt.

-Nagyon kedves és segítőkész volt mindig és most.... nincs itt..

Nagyon sírt így jobbnak láttam elmenni. Ismét beszálltunk a kocsiba  és szótlanul mentünk hazafelé. Justin elkísért az ajtóig és egy puszival elbúcsúztam. Neki is hálás lehettem azért mert egyfelől segített a problémámon így már nem jártak a gondolataim folyton a baleseten. Mikor felértem a szobámban újra találtam egy virágcsokrot ami megint Justintól jött.
"Remélem tudtam segíteni. Holnap este érted jövök. Veheted ezt gy randinak ;)"
Mindig meglepődöm rajta ,hogy ezek a cuki csokrok hogyan kerülnek be a szobámba ,de van egy érzésem.." Hanna néni összehozó funkció ON " :D

~13. rész újra a döntések szakadéka közt

Sziasztok! Nagyon sajnálom ezt az óriási késést ,de nyaraltam és az iskola még inkább megnehezíti az írást ugyanis szorít az idő gondolom titeket is. De remélem eltudtok egy kicsit lazulni ,megfeledkezni a suliról ezzel a rövidke kis résszel! Egy kommentel feldobnátok az én szürke napjaimat is! :))

Puszi: Eszti ❤

2014.09.20        Kedves Naplóm!

Nocsak ,nocsak mire bukkantam! Talán ez megmagyarázhatja a mai kis csendes beszélgetést is.....

"Justin Bieber  különös oknál fogva szakított nagy szerelmével Selena Gomezzel még pedig ,hogy együtt legyen egy titokzatos lánnyal!Vajon ki lehet az?"

Én lennék az vagy ki? sajnos nem tudom ,hogy pontosan kiről beszélt Justin és a nagynénim. Bár tudnám ,de igazából akkor sem bocsátanék meg neki. aztán szépen lassan álomba merültem. 

~másnap:~

a bejárat csengő szójára ébredtem. Nem akartam kinyitni az ajtót de mivel már hosszú percek óta csönget valaki és a nénikém nem nyitja ki nekem kell megtennem... Felkaptam egy hosszú pólót ami khmm... szóval eltakart mindent és kontyba tettem a hajam. Lesétáltam szépen lassan és kinéztem a kukucskálón. Hát ki állt kint az ajtóban ráadásul a reggeli esőben?! Hát igen ő! Justin Bieber. Nem nyitottam ki az ajtót csak mintha misem történt volna tovább mentem a konyhába reggelit csinálni,de a csengőszó csak nem szűnt meg. Mikor már lassan 1 órája  ott állt  nem bírtam ki ,hogy ne  nyissam ki az ajtót és megmondjam neki a magamét.

~kinyitom az ajtót~
-Na jó! Idefigyelj ez a seb ami itt van a karomon tudod mitől van vagy ki és mi miatt? igaz hogy kicsi és valamikor biztos elmúlik de remélem tudod ,hogy ez mind  miattad van és a te marha nagy szereteted miatt! Drog alkohol randarílozás hát persze mindent ,de elmondani az érzéseket már luxus!
És tudod mit! Az lesz a legjobb ha most szépen eltakarodsz innen és inkább visszamész a drágalátos Selenádhoz!

-Szóhoz jutok végre én is?

-....

-Köszönöm! Szóval az van ,te is az egyik rajongóm vagy mint a több száz ezer lány itt körülöttem van a koncerteken és szeretnék neked mondani valamit ,de ezt megbeszélhetnénk inkább bent?

-Tudod Justin ,hogy ennek most nincs itt az ideje.

-Kérlek rövid leszek!

-Jó. Rendben gyere csak halkan! 

-Köszönöm! Nos akkor rövidte zárom. Szóval ezek szerint láttad az újságokban ,hogy szakítottunk Selenával és hallodtad a beszélgetést a nagynéniddel ..(-itt egy irto sexi féloldalas mosolyt villantott ,de pillanat én most vérig vagyok sértve!!-).. és most újra szeretnék ezért bocsánatot kérni! Nem volt helyén való a viselkedésem. Sztár létemre szeretnék sőt köteleségem mindenkinek a sajtónak,a rajongóknak, és a családomnak, szerkesztőségemnek megfelelnem és példátmutatnom. Ami sokszor nehezemre esik mivel nem tehetem mindig azt amit szeretnék és ez a csók is ez volt... Te egy irtó aranyos, kedves és szépséges lány vagy ,de ezt nekem nem szabad. A többi belieberrel mi lenne? Árvák maradnának. Csalódnának.. és ezt nem tehetem meg velük! ..

-Justin hagyd kérlek hagyd abba!-a sírást nehezen visszatartva próbáltam kitaszigálni az ajtón.

-Várj! Még nem fejeztem be! ...De én máshogy döntöttem . Foggalmam sincs mi ,de valami megragadott benned amit nem bírok kiverni a fejemből és aki igazán a Belieber familybe tartozik az megért és elfogadja az érzéseimet! 

Te is tudod ,hogy sosem okoznék neked fájdalmat! Szeretlek és sajnálom!

-... Figyelj erre most nem tudok mit mondani... össze kell szednem magam és gondolkozni. 

Megfordultam és szónélkül vártam ,hogy elmenjen. Mikor hallodtam távolodni a lépteket megfordultam és néztem ahogy itthagy .. egyedül.  De hirtelen visszafordult és egy puszit nyomott a homlokomra és továbbment.

Gyorsan bezártam az ajtót nekidőltem és lassan elkezdtem csúszva lehuppanni a földre. Ezt most megint mire véljem?! Már nem tudok neki hinni ,de valamiért mégis fűtött a vágy ,hogy várjam mikor jön el újra és vall nekem szerelmet. De mégis olyan volt mintha újra lezuhantam volna és csak egy kis felhő tartana meg a pusztulástól és ha egy kicsit is megmozdulok lezuhanok a méllybe... 

~12. rész The deepest position..

 Sziasztok! Remélem egy izgalmas részbe tudjátok beleélni magatokat ami mindenki örömére folytatódik 4.komment után! ;) Jó szórakozást nektek! kommentelni a bejegyzés alján tudtok. Puszi: Eszti :*

 2014.07.01                                                 Kedves Naplóm!

Egész úton szorongtam. Nem akartam látni azt a helyet többé soha! Talán lehet hogy túl reagáltam azt a csókot ,de hát csak Justin miatt  jöttem el egy másik kontinensre és azt mondja ,hogy ő valójában nem engem szeret! egész idő alatt hiába hittem mindent és ő hazudott nekem. Haza akartam menni Budapestre és nem akartam erről soha beszélni többet. Visszagondoltam arra mikor nem tudtam mit csináljak és csak zuhantam és nem tudtam mit tenni..... A szemem megtelt könnyel ,de nem engedtem ki. Nem láthatják ,hogy az eddig erős mindig vidám életteli sikeres lány megtörik. Amikor megérkeztünk a majdnem egy és fél órás útról csak gyorsan felmentem a szobámba. Hanna néni még nagyon aggódott értem ,de már nincs rá szükség. Jól vagyok.
-Barbi ugye jól érzed magad? Kérsz valamit inni esetleg enni?
-Nem köszönöm jól vagyok! elfáradtam. Inkább a szobámban szeretnék pihenni.
Persze most sem akartam pihenni csak egy kicsit egyedül lenni. Ahogy beléptem a szobámban hatalmas nagy rózsacsokor volt az ágyamon és egy kis üzenet.
  "                                                          Drága Szépségem
Annyira sajnálom amit tettem. Remélem meg tudsz nekem bocsátani. Hallottam a szörnyű hírt és egyszerűen rühellem magam miatta. Mert ez miattam történt. Gyűlölöm magam mert az akit szeretek miattam merült marha nagy veszélybe. Nagyon rossz ,hogy nem tudtam neked segíteni mikor szükséged lett volna rám és ,hogy hazudtam neked Selenával kapcsolatban.
Nagyon szeretlek! 
Justin" 

Hát ezt nem hiszem el. Ír egy levelet és elvan intézve! Csak is! Nem! Most nem leszek ilyen könnyelmű mint voltam. Bár ez a levél nagyon aranyos! ÁÁÁ nem nem szabad!!! Levittem a virágokat Hanna néninek.
-Kérlek ezeket dobd ki, és ha Justin ide jönne ne engedd be hozzám!
-Rendben! Ahogy szeretnéd.Jaj és megjött a mai újság ha szeretnéd esetleg olvasni.
-Oké.
Látszott a mosolyából ,hogy el kéne olvasnom úgy ,hogy a kedvéért elolvastam a szokásos unalmas újságot.
Gondoltam beleolvasok egy kicsit a címlapba és azt mondom ,hogy elolvastam ,de ma egy kicsit furcsa volt a sztori. Cím: Justin Bieber, Selena Gomez. Mi állhatott közéjük?..!
Mikor Justin nevét megláttam arra a döntésre jutottam ,hogy ne folytatom tovább ezért betettem az ágyam alá. Gondoltam felhívom anyát ,mert mindössze 126 hívásból 0át vettem fel és nem akartam ,hogy beképzelje azt ami nincs is. Nos hol is van...... megvan Anya!
.........kicseng.
-Szia Barbi! Óóó Istenem ha tudnád mennyire izgultam miattad! Jól vagy? Nem esett bajod? Ugye nemsokára hazajössz?
-Szia Anya, Teljesen jól vagyok kutya bajom csak sokat aludtam ennyi az egész, viszont nem hiszem ,hogy haza tudok menni még a nyáron.... Nem tudom majd az orvosok megmondják. De nagyon nem szeretnék ide járni suliba úgyhogy igyekszem őket meggyőzni ,hogy már jól vagyok és mehetek haza!
-Rendben ,de én azt mondom inkább gyógyulj meg és légy nagyon kedves a nénikéddel és pihend ki magad! Nagyon szeretnénk téged látni már a húgoddal ,de ugye ő most táborban van ezért nem tudom adni neki a telefont........(egy kis szünetet tartott anyu, nem tudom ,hogy sírt e) ,de én minden na foglak hívni és ha tudnék ki is mennék hozzád ,de te is tudod ,hogy nem éppen van rá pénzünk ,hogy a húgoddal együtt eltudjunk menni olyan messzire. Annyira sajnálom! ... hogy telefonon kell beszélnünk és hogy nem tudok elmenni hozzád hogy ott legyek neked. De nagyon szeretlek még ilyen távol is!
-Jaj Anya tudod ,hogy én is nagyon szeretlek téged és nem haragszom egyáltalán ,hogy nem tudtok itt lenni. Jó nekem itt Hanna nénivel viszont a balesetről nem szeretnék beszélni továbbra sem. Most le kell tennem! Nagyon szeretlek még beszélünk. Szia!
-Én is szeretlek kincsem. Pihenj sokat! Szia!
Annyira borzasztó volt hallani Anyut ahogy miattam töri magát és a legjobban az fájt ,hogy sajnálnak. Nincs szükség a sajnálatra köszönöm viszont nem szeretném látni ahogy az anyukám miattam lesz otthon egyedül egy síró görcsös anya amiért a gyerekével olyasmi történt amiről nem ő tehet! Most egyedül voltam végre csöndben és senki nem hallott. Nyugodtan tudtam sírni. Minden ami felgyülemlett bennem kisírtam magamból egy hosszú zokogásban a párnámba. Később aztán megtöröltem a vörösre sírt szemeimet és lementem a nappaliba. Kíváncsi voltam vajon ennyi ideig mit csinálhat egyedül a nénikém ,hogy ennyit susmorog közben. Ahogy beakartam fordulni a szobába elképedtem és a falnak dőltem a hangok hallatán. Hanna néni nem egyedül volt. Egy ismerősen csengő hang volt vele akivel soha az életbe nem akartam többet találkozni. Justin Drew Bieber!! Mi a szart keres ő itt?! Gondolom a virág is hasonló képen sétált be a szobámba ,mert ,hogy nem maguktól repültek be az biztos! Gondoltam felfutok a szobámba és ismét rendezek egy zokogó partyt csak kettesben: én + drága pihe puha párnám. Vagy berontok és kitessékelem Justint a házból ,hogy vissza se jöjjön. De eszembe jutott valami. Ha elfutok hallok a beszélgetésből valamit? Nem! Ha berontok? Akkor végképp nem! Így hát lekuporodtam a fordulóba és ott hallgatóztam.
Hanna néni: Remek lány! De nem hiszem ,hogy ti ketten olyan sokáig együtt lennétek még. Persze te döntésed ,de úgy gondolom ,hogy nem kéne össze vissza cikáznod. Maradjon az a döntés ahogy először eltervezted.
Justin: Tudom ,de már kezdem azt érezni ,hogy ez most már nem megy nekünk ,de végül is igazad lehet. Első megérzés a legbiztosabb! őt pedig inkább hagyom. Mindkettőnknek jobb lenne úgy hogyha külön járnánk az utunkat.
Hanna néni: Én nem szeretnélek befolyásolni szerintem  remek párt alkottok , de.....................
A többit inkább mégsem akartam hallani. Elég volt annyi is amit eddig hallottam. Nem akarok még kellemetlenebb dolgokat megtudni! Persze nyilván Hanna néni gondolom arra akart világítani mint elvakult nagynéni ,hogy én remek lány vagyok ,de Selenával Justinnak jobb élete lenne.Justin pedig hallgat rá s inkább az első nagy szerelmével ,Selenával marad. Felfoghatatlanul rosszul esett ,hogy a balesetem után kell egy ilyen "árulást" kell a saját nénikémtől hallanom. Persze ,hogy még mindig szeretem Justint ,de el kell őt felejtenem! tönkre tette az életemet. De vajon mire gondoltak azzal a "de" -vel? Már nem tudhattam meg ugyanis mikor újra fülelni próbáltam már nem hallottam semmit csak  azt ,hogy léptek közelednek a forduló felé. Justin és Hanna néni  voltak. Nem tudtam mit csinálni. Hová bújjak hogy ne vegyenek észre? A lépcső és a nappali befordulóba pont egymás mellett volt így a lépcső melletti falhoz simultam. Próbáltam beleolvadni hátha a forduló esetleg eltakar vagy ahhoz hasonló. Ám nem jártam sikerrel... legalább is részben. Justin nem látott meg ám Hanna néni rajta kapott ,de csak egy szúrós tekintettel jelezte ,hogy gyorsan tűnjek innen mielőtt rossz vége lesz. Felsiettem hát a lépcsőn és a újra a szobámban próbáltam átgondolni a helyzetemet:
1.Justin cserben hagyott egy csók után
2. Volt egy repülő balesetem
3.Van egy áruló nagynéném
4.Mindezek után sajnos nem tudok újra gépre szállni és elhúzni innen.

Nos ez már magában elég siralmas helyzet volt úgyhogy beszélni akartam Beckyvel és Abyvel akik már szinte komolyan a 2. legjobb barátnőim Anyukám után. De persze mindketten nyaralni voltak próbáltam Beckyt hívni de ki volt kapcsolva. Próbáltam Abyt is hívni de nála csak egy furcsa ,de Abytől még is megszokott üzenetrögzítő hang szólalt meg :
Hali srácok most Hawain vagyok a beachen és itt nem szívesen dumcsizok a telefonon ,de ha bármi fontos van csak a hosszú sípszó után hagy üzenetet! Ha csak egy rövidet hallasz akkor pedig valami gáz van mert nem a hangüzenet kapcsol. Na pá! (píííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííp)
persze egyértelműen a hosszú kapcsolt ,de inkább letettem. Semmi kedvem egy olyan robottal beszélgetni és megosztani egy olyan üzenetet ami csak kettőnkre tartozik. Az emberekkel mindig azt hitetik el ,hogy csak Aby hallja majd az üzenetet ,de én abban ,hogy lehetek biztos?! Lehallgatják a mobilom vagy hasonló. Nem bízom bennük -.-  Így hát a nagy bánatommal egyedül maradtam. Már csak azt remélhettem ,hogy Justin nem tolja majd megint ide azt a rohadt helyes képét.... öö azaz azt a bitang ronda pofáját!! Igen ezt akartam mondani. Mostanra már eléggé besötétedett és későre járt már így hát lezuhanyoztam és bebújtam az ágyba majd olvasni való után néztem mikor eszembe jutott ,hogy az ágyam alatt van a mai újság.Úgy gondoltam még is elolvasom azt a Justinos cikket had lássam most éppen mi a botrány fő témája? Miközben ellapozgattam ahhoz a cikkhez csak a mai titkos beszélgetés kattogott a fejemen. Annyi biztos ,hogy ezek ketten titkolnak valamit. Na végre megtaláltam! Nocsak ,nocsak mire bukkantam! Talán ez megmagyarázhatja a mai kis csendes beszélgetést is.....

~11. rész A fény....

Sziasztok! Ne haragudjatok ,hogy elkéstem a résszel. Nagyon köszönöm a kedves és bíztató kommenteket!
Most is mint megszokhattátok 4komment után írom a következő részt! :) Remélem tetszeni fog nektek ez a rész is amit szeretettel írtam.
Sok puszi :* : Eszti

2014.06.22                                                 Kedves Naplóm!

....és a gép elkezdett zuhanni. Hatalmas sebességgel zuhantunk bele a hullámzó  óceánba. Mindenki elvesztette a fejét még én is és nem tudtuk ,hogy mi lesz vagy mi fog velünk történni. Nagyon közel voltunk már a vízhez mikor utoljára kinéztem a repülő ablakán és utána minden elsötétül. Sokáig nem hallottam nem láttam és már tudtam ,hogy nem fogok soha látni vagy felébredni. Feketeséget láttam ,de sehol fényt. Pedig mindenki azt mondta hogy a fény felé kel menni. Nem tudtam szomorú leni hisz nem tudtam hogy hol vagyok hogy vagyok csak azt tudtam hogy élet, halál között vagyok. Végül megláttam és megtaláltam a fényt, a halvány fényt és hangokat is hallottam..... de nem tudtam mit tegyek.

 Egy kezet éreztem a testemen és hangokat amik engem szólítottam de nem tudtam kinyitni a szemem nem tudtam hogy kik azok és hogy már halott vagyok -e vagy sem. Nagyon hosszú ideig nem tudtam kinyitni a szemem de az egyik nap vagy órában vagy hétben sikerült nem tudom nem érzékeltem az időt de felébredtem. Lassan nyitottam a szemem és egy ismerősen homályos alakot láttam. De nem anyukám volt az. Hanna néni volt aki kezdett egyre élesebb és élesebb lenni míg végül teljesen felismertem és jól láttam mindent. Az orvosok is ott voltak. Elmesélték nekem ,hogy min is mentem keresztül ebben a pár hétben amikor lezuhantunk és a kórházba kerültem. Dr.Peter a főorvos mesélt. Mikor lezuhantunk én és még néhány utastársam akik a gép hátuljában ültek egy kis szigetre zuhantunk míg a gép maradék része ketté válva a hátuljától a vízbe esett és az ott ülők köztük a kapitánnyal vízbe fulladt. Mentő helikopterek jöttek és nagyon sok elsősegély nyújtó ,de túl későn érkeztek. Páran súlyos sérüléseikben a helyszínen eltávoztak. Csak néhányan maratunk ,de közöttük is én ébredtem fel a legkésőbb a kómából ezért most még megfigyelés alatt tartanak New Yorkban. A gép lezuhanásához a legközelebbi kórházban. Kezdtem megint egy kissé fáradni ezért az orvosok azt javasolták ,hogy mindenki menjen ki a kórteremből hogy pihenni tudjak. Hanna néni pedig aki végig fogta a kezem nagy nehezen ,de visszafojtva könnyeit kiment. Hogy ében tartsam magam mert hát több hetet aludtam nem akartam ám megint elbóbiskolni hát bekapcsoltam a TVt. Egy hír csatorna volt épp adásban amiben a legnagyobb hír nem más mint a lezuhant repülő amiről végre hamarosan felébred az utolsó túlélő is! (kicsit késett a hír). Mikor mutattak engem is kikapcsoltam. Nem bírtam nézni. Mint egy össze csuklott rongy bábú aki nem tud felkelni. Mellettem pedig a repülő darabjai és a fél holt vagy holt emberek. Egy könny csordult ki a szememből. Nem is akartam vissza gondolni a történtekre. A cuccom (ami megmaradt belőle) A mellettem levő széken volt. Néhány póló nadrág és gy darab cipő maradt meg és a telefonom amit gondosan elrejtettem így nem esett baja. Bekapcsoltam és megnéztem van e új hívásom. Nos vagy 98 volt ha nem több és mind anyától jött. "Bejövő hívás a következőtől: Anya" Nem vettem fel mert nem akartam beszélni senkivel és semmiről. Elegem van mindenből ,hogy jó pofizzak és aztán mindenki eldobjon mint egy kutyát. Az a szemétláda Justin! Miatta történt meg ez az egész! Hallani sem akarok róla soha többet. Gondolom jól elhancúroznak Selenával -.- akit egyébként bírok hisz nem ő tehet róla ,hogy a pasija másnak is csapja a szelet! Ekkor orvosok jöttek be a szobámba.
-Szia Barbi! Látom már egyre jobban vagy. Mivel több hétig komában voltál és azon kívül semmi bajod nem volt most már haza mehetsz.
-Haza?
-A nagynénédnél élsz nem?
-Nem megyek oda vissza!
-Sajnálom ,de muszáj lesz! New York nincs messze Atlantától ezért kocsival haza tud téged vinni viszont Magyarországra nem mehetsz vissza! Nincs repülő! Pszichológust is javasoljuk neked sőt a te korodban ennek igen nagy szüksége lenne ez után a baleset után.
-Nem akarok a balesetről hallani sem beszélni!
-Ezt majd ti megbeszélitek a nagynénéddel és most ha megbocsáltasz még más beteggel is foglalkoznom kell. Összepakolhatsz és hazamehetsz. Jóbbulást és igazán sajnálom. Viszlát!
-Viszlát!
Összepakoltam a néhány kis holmimat és kimentem a kórteremből. Ne mondtam semmi a nénikémnek csak gondolkoztam. Remélem nem fogok találkozni azzal a...... nem is mondok tényleg semmit.
-Mehetünk kincsem?
-........ Mehetünk. 

Trailer

                                                           TRAILER!!!!


        Megérkezett a blog trailerje. Sajnos a videó szerkesztőm reklámozza magát...:/
                     https://www.youtube.com/watch?v=K6VVCDUJcHs

~10. összetört álom

Sziasztok! Megint sok időt kihagytam, sajnálom ,de ti is a sulira készültetek gondolom..:) Most viszont itt a NYÁR úgy van jól hallottátok szóval tengernyi időm lesz az írásra és remélem nektek pedig az olvasásra! :) Remélem tetszeni fog ez a rész is<3 3komi után jön a következő rézszPuszi:Eszti

2014.06.02                                           Kedves Naplóm!


Ma reggel már nagyon korán fent voltam ,hogy Justinnal egy perccel se kevesebb időt tudjak eltölteni mint ami megvan beszélve. Szeretem érezni a melegségét. Ebből pedig nem engedek úgy hogy összekaptam magam és siettem le reggel 5órára a kertbe.Szerencsére Hanna néni nem ébredt fel így tudtunk nyugodtan beszélgetni. Justin már lent várt rám.
-Szia szépség! Azt hittem 5re beszéltük meg. De legközelebb jöhetek később is ,hogy ki tudd pihenni magad.
-Haha Justin. Pont időben értem le. Én ezt nem veszem be. Mellesleg ,hogy hogy az az új nevem ,hogy szépség?
-Hát gondoltam megleplek..
-De most komolyan!
-Ez az igazság.
ÚÚÚ ez el nem mondható érzés! Justin ilyet mondott nekem! Én ezt nem hiszem el! Ez annyira jól esett mint még semmi. Annyira zavarba jöttem és elvörösödtem hogy egy szó sem jött ki a számon.
-Na de most szeretnék neked átadni valamit.
-Igazán? És mi ünnepből kifolyólag?
-Csak szeretetből.-majd előhúzott egy borítékot.
Egy Justin Bieber koncert jegy volt benne.
-Hát ez fantasztikus!!-megöleltem.-Köszönöm! Ennél csodálatosabb ajándékot az életben nem kaphattam volna!
-Remélem még nincsen. Haha bár ahogy elnézlek még nincs.
-Hát úgy volt hogy megyek ,de mikor lesérültél inkább szerettem volna ,hogy meggyógyulj és pihend ki magad. Azóta nem is hallottam róla ,hogy lesz koncert.
-Kedves hogy így aggódsz ,de kutya bajom. Viszont ez a koncert nem több személyes csak egy...mégpedig itt helyben!
-Ez komoly?! Nekem adsz koncertet?
-Csak neked! Mert én ilyen rendes srác volnék ugye bár!
Mindketten nevettünk én ,mert ilyen figyelmes és CSAK nekem ad egy koncertet, ő mert marha vicces volt! :D
Elővette a gitárját amit mellesleg a nénikém nappalijában tartott.(A kis helytakarékos!)
Az ölébe vette és elkezdte játszani a világ legszebb dalait. One less lonely girl, take you,és még sok mást.
-Justin ez gyönyörű volt!Köszönöm!
Felállt és kinyújtotta a karját ,hogy megöleljem.

Az ölelés hosszú ideig tartott és a feje kezdett az én fejemmel egy vonalban lenni és az szája lassan és óvatosan közeledett az enyémhez míg nem az ajkaink összeforrtak és heves táncot lejtettek. Hosszú pillanat volt ez a sók és felemelő érzés, azt hittem ,hogy a levegőbe repülök míg Justin el nem húzta a száját.
-Jaj...Ne haragudj! Ez nem kellett volna..felejtsük el.
-De miért?! Justin neked csak annyit jelentek mint egy rajongód a sok közül? Folyton olyan jeleket adsz amit nem tudok hova tenni. Ez is egy ilyen akart lenni vagy egy csók nem jelentek számodra semmit?
-Nem! Nem arról van szó! Barbi nekem nagyon sokat jelentesz és a nénikéd is. Nem akarlak elveszíteni titeket. Kérlek értsd meg ,hogy ezt nekem nem lehet...
-De miért?
-NEKEM BARÁTNŐM VAN!
-Ó tényleg? Szegényt sajnálom ,hogy egy olyan barátja van aki szenvedély miatt bárkit lecsókol! Lefogadom ,hogy szegény Selena az!
Bementem a házba és faképnél hagytam Justint. Hogy ehetett ilyet velem?! Megcsókol aztán azt mondja felejtsük el mikor tudja nagyon jól ,hogy nekem ő életem szerelme? Még az újságok sem írták ,hogy barátnője van ,de úgy látszik ,hogy a saját rajongóiban sem bízik meg.Nem is akarom többet soha sem látni! Már azt sem tudom ,hogy mit keresek itt Atlantában? A várost már láttam a nénikémmel már eltöltöttem elég sok időt Justint pedig már látni sem akarom! Már egyébként is hiányzik az otthonom....Haza az első géppel hazamegyek!
Már fél órája pakolom a cuccaimat és smst is írtam Anyunak ,hogy nem sokára otthon leszek. Majd ha elolvass akkor már úgy sem tud róla lebeszélni mert már a gépen leszek. Vízhatlan dzsekit vettem fel az új air maxemmel és majd levittem a bőröndömet a nappaliba. Mielőtt még végleg elmentem volna azért szerettem volna elbúcsúzni Hanna nénitől. Még is csak ő tette élvezetessé ezt az utazást. Ő vitt várost nézni és ő vidított fel mikor éppen nem voltam jó hangulatban.
-Te meg mit csinálsz itt esőkabátban bőrönddel? Hová készülsz?
-Haza megyek.
-Micsoda? Nem érzed itt jól magad?
-De ,de nagyon is! Nem arról van szó hanem már nem köt engem ide semmi úgy érzem.. Hanna nénin kívül már nincs itt semmim. Már nem is tudom minek jöttem ide Atlantába azon kívül hogy a nénit meglátogassam.
-Mi történt? Érzem valami nincs rendben...
-Semmi nem történt csak úgy érzem ahogy elmondtam. Muszáj elmenem ,de biztos vagyok benne ,hogy még vissza jövök Hanna nénit meglátogatni egyszer.
-Hát ha tényleg így érzed akkor rád bízom. Már egy igazi felnőtt nő vagy viszont anyád tud róla?
-Tud igen. Már küldtem neki üzenetet.
-Akkor Barbi hát igazán sajnálom ,hogy elmész remélem ,hogy hosszabb ideig is itt leszel nálunk. Nem tudnánk ezt az egészet még is megbeszélni?
-Hanna néni nincs mit megbeszélni...tényleg. Ha nem haragszol akkor én már is mennék.
-Már is? A viharban? Nagyon zuhog kint az eső.
-Áá nénikém ez semmi. Egy repülő többet i kibír!
-Hát jó. Gyere ide! Remélem hamarosan újra látlak! Akár a közösségi oldalon akár itt nálam is! Viszlát Barb és vigyázz magadra!
-Úgy lesz! Add át üdvözletemet a lányoknak!
Szegény Hanna néni iszonyatosan sajnáltam őt azért amiért rajta csattant az én lelki bánatom ,de elkellet mennem. És remélem tényleg látom még őt valaha. Rendeltem magamnak egy taxit is. Nem akartam ,hogy Hanna néni  vigyen még ki is mikor ez hogy elmegyek így is fáj neki ne ,hogy még megkérem ,hogy vigyen el oda ahova ő nem engedne el. A kocsi hamar megérkezett és hamar oda is ért a reptérre. A vihar miatt pont már csak az Atlantából ,Magyarországra érkező repülő indult el ma utoljára. Vettem jegyet és felszálltam a gépre pont az indulás előtt. Kedvem lett volna sírni a gépen miközben felszálltunk, de nem tudtam. Volt bennem szomorúság és sírhatnék is ,de a harag is dúlt a szívemben ami miatt egy könnycsepp sem hullott ki a szememből. Ez a repülő út sem volt olyan jó mint mikor jöttem még Atlantába nagy vidáman teli élet kedvvel. Ebben a pillanatban a szél egy nagyot dobott a repülőn és egy hatalmasat dörrent az ég. A kapitány mindenkit nyugtatott hogy őrizzük meg a nyugalmunkat ugyan is megszakadt a vonal a parancsnoksággal, de ha mindenki elveszíti a fejét abból még nagyobb baj lesz. Biztos igaza lehetett ,de egy ilyen szituációban nehéz nyugton ülni. Mellettem egy jó pár méterre lecsapott egy villám egyenesen a gép mellé.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-sikoltást hallottam és a gép....

~9. Frends dinner

Sziasztok! Bocsi hogy ilyen sokat kihagytam, de mostantól igyekszem majd mindig írni annak függvényében hogy ti is rendszeresen kommenteltek hisz mint megszokhattátok 2 komi után jön a következő izgalmas rész! ;) Puszi:Eszti
2014.05.04                                                            Kedves Naplóm!

~ she's my girlfriend!  Love you baby! Miley Ray Cyrus. ♥
Szinte tök egyszerre bukott ki belőlük:
- MI VAN?!
-Te jó ég Justin hogy tehetett velem ilyet?!-nagyon mérges voltam rá.
-Fúúúú Becy, hogyan lehetsz ennyire hülye? ez egy 2010es poszt. A legelején van az utolsó poszt nem a legvégén -.- Itt ijesztgeted Barbit. 
-Ja tényleg! Bocsi általában nem szoktam ilyen hülye lenni. Csak éhes vagyok..
-Nagyon megijesztettél. De most inkább menjünk le és nézzük meg, hogy, hogy áll az ebéd.
 Hanna néni már éppen vitte ki az italokat a kertbe míg Aby és Becky anyukája a nappaliban beszélgetett. Már egyre jobban értettem, hogy mit mondanak. Kezdek belerázódni az angolba.
-Pont jókor jöttetek lányok! Gyertek üljetek le ti is Samanta és Mary. 
 Mikor mindeni eült én és Hanna néni behoztuk az első fogást:
-Íme a specialitásom: a Hot Dog! 
-Tessék?- néztem furcsán.
-Ez lenne a főétel? Csak mert ez egy gyors étel.
-Igen Barb ez lenne az. Itt Amerikában nincs idő és nem szeretjük annyira a zsíros ételeket enni sem elkészíteni. 
 Kissé furcsa volt de nem bántam mert otthon ezt nekem soha nem engedik, nem mellesleg tetszett a Barb név is. Mindenki hamar megette és így hát jött a következő fogás az én  specialitásom:
- A desszert egy könnyű de finom túró torta.
-Én még túrót nem is ettem. 
-Már hogyne ettél volna Becky?! Együtt ettünk a Jonas brothers koncerten tavaly előtt.
-Ti voltatok Jonas koncerten? De jó nektek...
-Persze de a nyáron majd hárman megyünk JB koncertre! Már alig várom.
-Lányok a csevegést későbbre hagyjátok mert most eszünk! 
Sajnos engedelmeskednünk kellet a házigazda parancsának pedig még annyi mindent meséltünk volna egymásnak. MIután mindenki megette az ebédet elköszöntünk egymástól és a vendégek elmentek mert az elején annyit beszélgettünk, hogy elszaladt az idő. 
-Hanna néni? 
-Igen?
-Ha betettük az edényeket a mosogatógépbe és gyorsan leszedem az asztalt akkor elmehetnénk egy kicsit shoopingolni? 
-Jól hangzik! Siessünk.
Gyorsan összehajtogattam a terítőt, beraktam a koszos edényeket a mosogatóba és utána eltettem őket a helyére majd egy kicsit rendbe tettem magam és beültem az autóba. A kocsiban várt már rám Hanna néni. Elindultunk.
-Na és mi van Justinnal? -Ezt olyan gyanúsan kuncogón kérdezte.
-Semmi különös. Mi lenne? 
-Ááá semmi. Csak gondoltam találkozgattok néha.
-Háát én szeretném de eddig csak egyszer jött el hozzánk..
-Ne félj biztos jön majd máskor is! Na de ne beszéljük el az időt mert már meg is érkeztünk.
Hatalmas volt a pláza. A leges legnagyobb plázába vitt Hanna néni ami csak van Atlantában és amit én valaha is láttam. Annyi üzet volt benne mintha a Magyarországi pláza üzletek még hatszor belefértek volna. Rögtön oda rohantam a "butyand body shop"-hoz, aztán a "nike" üzlet következett majd a ruha boltok és még több ezer üzlet.  Sok órányi vásárlás után végül is ezeket kaptam: 

 <-Sál, melltartó                 Ez a dzseki annyira jó hogy                                                      nem lehet ott hagyni ;) ->









 <- Sexi ruha   
                        Parfüm a bodyshoopból
                                                           ->








Hanna néni átvette az air maxemet is amit még fogadási ajándéknak rendelt csak nem jött meg időben.

Este kilenc körül értünk haza úgy hogy a nagy fáradtság miatt pár percet a nappaliban töltöttem majd inkább felmentem a szobámba csodálni az új cuccaimat és egy széken próbáltam az új cipőm mikor jött egy smsem. Justin volt az: Milyen napod volt szépség? Meglepett az hogy úgy hívott hogy szépség és ugyanakkor melegséggel töltött el. így hát vissza írtam: " Semmi különös csak új barátnőim lettek akik szintén belieberek."

Új válasz:" Az remek. Szeretném hallani a hangodat ne hívjalak fel inkább?" Erre már csak ennyit válaszoltam majd bebújtam az ágyba. " Ma nagyon megijesztettél és hosszú napom volt úgy hogy inkább majd holnap reggel 5kor a kertben találkozzunk. :)" 

~8. My Friends is my life

Sziasztok! Meghoztam a következő részt. Két komi után jön a kövi.

 Ne felejtsetek el feliratkozni sem!
Jó olvasást!

2014. 03.01                Kedves Naplóm!

Most meg hol lehet? -kérdeztem magamtól.
Már átkutattam a nénikémért az egész házat, de sehol sem találtam se őt, se darab cetlit amire kis üzenetet küldött volna. Akkor eszembe jutott még egy hely. A kert! Hát persze, hogy nem jutott eszembe.
- Jó reggelt Hanna néni. Már mindenhol kerestelek.
-  Szia! Akkor csak itt nem.
-  Valóban. Hogy, hogy grilezzel korán reggel?!
- Elfelejtettem megemlíteni, hogy a drága jó barátaim és a lányaik jönnek ma hozzánk ebédre és én egy kis kerti partira gondoltam.
- O vendégek?  -húztam el a számat. Nem szerettem az ismeretlen emberekkel beszélni vagy kötelezően ismerkedni.
- Talán valami gond van kicsim?
-  Dehogy is!
- Akkor jó.  Pontban délre jönnek. A két lány már évek óta barátok. Azt szeretném ha te is összebarátkoznál velük, hogy a maradék nyarat ne csak Justinnal töltsd. -Nagyon elpirultam. Lehet mondott neki valamit Jus rólam? Kitudja. Lehet!
- Oké, megpróbálom.
- Örülök!  Akkor segíts megteríteni a kerti asztalokat. Lassan ittvannak a vendégek és még rendbe kéne szedni magunkat. Te is  egy száll köntösben voltál mikor Justinnal beszélgettél.
- Upszi. Tényleg. Sietek!
-Oké!
Nem tudtam valójában még, hogy mit veszek fel. A térítés közben is ezen gondolkoztam,  de nem jöttem rá.  Végül cipőnek egy kék vansnél döntöttem felsőnek egy fekete toppal és rövid farmergatyával. Ma először pedig felvettem a Magdi nénitől kapott JB karkötőmet. Szerintem így már tökéletes volt a szerelésem.
Lementem a nappaliba,  hogy ha csengetnek a vendégek akkor hamar kitudjam nyitni az ajtót.  Hamarabb meg is érkeztek mint gondoltam. A csengő már is megszólalt. Felálltam és elindultam ajtót nyitni, de Hanna néni megelőzött.
-Sziasztok! Gyertek beljebb!
-Sziasztok! Köszönjük a meghívást!
- Örülök, hogy itt vagytok! Szeretném nekteg bemutatni a húgom lányát Barbit! Itt fogja tölteni a nyarat Atlantában.
- Szia Barbi, Mary vagyok és ő itt a lányom Amy.
- Szia! Én vagyok Amy.
- Szia! Örvendek.
- Én Samanta vagyok és bemutatom a lányomat Beckyt.
- Sziasztok!
- Akkor ti menjetek fel Barbi szobájába míg a felnőttek beszélnek oké? - mondta a nénikém.
- Oké. Gyertek utánam.
Mikor felértünk a lányok azonnal lendületben vetették magukat. Minden cuccomat megnéztek ami csak a szobában volt. Mikor a ruhásszekrényemhez értek felsikítottak.
- Valami baj van?
- Jézusom, Becky látod ezt?
- Látom! OMG
Kivették az egyik Justinos toppomat. Amin egy viszonylag új kép volt mivel nemrég csináltattam. - Ja, igen. Imádom Justint!
- Ahogy mi is!- válaszolta a szőke hajú Aby.
- Várjunk csak egy kicsit! Barbi fordulj egy kicsit jobbra, emeld fel a fejed a karod meg tedd úgy mint ha kinyitnál egy ajtót. - ekkor már tudtam mire gondolnak. Arra a képre amin Justin kórházból sétálok ki.
- Istenem Aby! Ez ő!
- Igen, én lennék.- válaszoltam.
- De, hogyan? Hisz nemrég jöttél. A testőrökön sehogy nem lehet átjutni.- tette fel a kérdést a barna hajú Becky.
-Oké,  oké elmondom ha tudtuk titkot tartani.
-Lakat a szájunkon. Eskü!
- Na jó.  Hanna néni hát úgy is lehet mondani, hogy Justin pszichológusa.
A lányok újra sikításba törtek ki.
- Ez komoly?
- Igen, Aby! Ugye milyen jó nekem.
-Nagyon!
Most már mindannyian nevettünk. 
- Kapcsoljuk be a gépem. Hátha találunk valami friss hírt Justinról.
- Megnézzük előbb  a facemat?- kérdezte Aby.
-Oké. Írd be a jelszót.
- Jött egy értesítésem! Likolták a profilom. Már 314 like van rajta.
- Wow, Aby gratulálok! De az enyémen már 400! Haha- mondta Becky.
- Remek. Most nézzük meg Justint.
- Ott van!
- A legutolsó posztot keresd!
- Megvan!
~ she's my girlfriend!  Love you baby! Miley Ray Cyrus. ♥
Szinte tök egyszerre bukott ki belőlük:
- MI VAN?!

Ünnep

 Sziasztok! Tudom, hogy nem bloghoz kapcsolódik, de itt ebben a bejegyzésben is Nagyon Boldog születésnapot szeretnék kívánni Justinnak!- Happy birthday Kidrauhl! 

~7. Első látásra szerelem

Sziasztok! Szeretném nektek megköszönni az 1000 látogatót! Hálából megérkeztem az extra hosszú résszel. 

Remélem tetszeni fog nektek. Jó olvasást! :) 

1 komi után hozom a kövi részt. 

 Puszi:Eszti

2014. február 26.                                          Kedves Naplóm!

Nem.. az nem lehet! Hanna néni volt az amint épp Justin egyik testőrével beszélgetett. Hirtelen ő is észre vett és nekem integetett, hogy menjek oda hozzájuk.

-          Hello Barbi! Már órák óta itt vagyok. Bemutatlak Justin egyik testőrének.

-          Szia!- köszönt rám a nagy nem is tudom ki mivel volt olyan pofátlan, hogy nem mondta el a nevét.

-          Hello! Szerintem már ismerlek.

-          Gyertek siessünk, mert a rajongók ma különösen őrültek.

Nem is értettem. Mi van?! Hova menjünk? Teljes káosz volt a fejemben. Főleg mikor kinyitottam a széfként védett kórházi ajtót, hogy azon menjünk be. Teljesen lefagytam. Én oda be?!

-          Barbi! Kicsikém! Kapkodd a lábad, mert mindjárt letarolnak a fan csajszik. – ébresztett nénikém a döbbenetemből.

-          Jaja. Persze! Sietek.

Mikor a nagy néger testőr elindult, hogy elvezessen minket a kórterem felé oda megböktem és halkan oda súgtam neki..

-          Mi ez az egész és te mit keresel itt?! Örülök Jujunak, de azért ez fura!

-          Majd később megbeszéljük, de addig elég egy sima köszönöm is.

-          Köszönöm!

Akkor már nyílt az ajtó és beléptem az alvó Justinhoz. Iszonyat cuki volt!

                     

Akkor Hanna néni megnézte, hogy nincs e láza, mert ugye gyógyul és a láz sokszor helyre hozza a betegséget. De nem volt, csak békésen aludt. Szerintem már inkább csak élvezi a kórház luxus szobájának a vendégszeretetét. Akkor a testőrön kívül magamra hagyott mindenki. Csak én és Justin maradtam. Előszedtem a zsebemből egy kis kártyát amit még otthon készítettem „We love you justin” felirattal és meg egy kis borítékba zárt levelet amin ez állt: <3  a proud belieber ( egy büszke Belieber)

Ezt még akkor csináltam mikor 2009-be Justinba és a dalaiba szerettem. Egy kis levél, hogy biztassam és elmondjam neki mennyire büszkék vagyunk rá és én a belieberei nevében. Letettem az ágya melletti kis szekrényre, hogy amikor felébred akkor azonnal meglássa. Nyomtam óvatosan egy puszit az arcára, megfordultam és kimentem. A puszinál láttam, hogy a testőr szemöldöke megrezzen, de aztán láttam , hogy szépen kisimul hiszen Justin nem ébredt fel. Onnan már tudtam a haza vezető utat. A kórházi ajtóval viszont meggyűlt a bajom. A többi őrült beliebertől nem tudtam kinyitni az ajtót de végül megjött a nagy nigga és fél kézzel kitolta nekünk az ajtót. Elindultunk a nénikémmel a kocsi felé. Csodálkoztam, hogy ott találtam a parkolóban hiszen úgy tudtam, hogy Hanna néni futni ment, de mindegy. Egészen addig nem szólaltunk meg míg be nem léptünk a házba. 

-         Hát te meg mit, hogy ,hol és kivel? - tettem fel a egyszerre döbbent és érthetetlen kérdéseket.

-         Na szóval. Eddig ugye a munkámról nem sokat beszéltem nektek.

-         Így van. Ha pontosak akarunk lenni semmit!

-         Jól van! Nyugi Barbi.. higgadj le! Én Justin Biebernek dolgozom. Én vagyok az aki segít neki lelkileg felkészülni mindenre. Szóval olyan mint egy pedagógus csak még sem. Érted?

-         Nem nagyon, de fogjuk rá.

-         Én vigyázok Justin lelkére. Anyukáján kívül én vagyok az akinek mindenről beszámolhat már 15 éves kora óta.

-         Ááá most már értem. Hát ez fantasztikus! Imádlak Hanna néni!

-         Én is téged kicsim! 

-         Jah! És Hanna néni! 

-         Igen? 

-         Legközelebb hanyagold a cetlis megoldásokat, ha lehetne.

A nénikém kissé elmosolyodott és így válaszolt:

-         Szóval tetszett, mi? Praktikus kis ötlet! Használhatod te is nyugodtan. Itt a jegyzett tömb. 

Átadott nekem egy Justinos jegyzet tömböt. Nagyon boldog voltam már így is, de ez még rátett egy pluszt! 

-         Örömmel fogom! 

-         Örülök, hogy tetszik, de most már tedd el magad holnapra!

-         Oké! Tusolok és hallgatok esti zenét lefekvés előtt.

-         Rendben. Jó éjt! 

-         Jó éjt!

*(másnap reggel)*

Ezen a napon szokatlanul hamar keltem fel. Fél hatkor életemben nem keltem még fel. Na jó talán, akkor is nem nyáron. Azt hiszem egy csilingelő és egyben kongató hangra ébredtem. Úgy voltam vele, hogy majd Hanna néni elintézi ha esetleg a csengő lenne az. Gyorsan össze fogtam a hajam és fogat mostam mielőtt lementem volna a nappaliba. Magamra kaptam a köntöst és elindultam le a nappaliba. Újra csengetek. Nem tudtam ki az . Lehet, hogy Hanna nénihez jöttek. De ő hol van?

-          Jövök már, jövök!- á megérkezett! Ezek szerint ő is most ébredt.

-          Hagyd csak nénikém. Majd én kinyitom.

-          Igazán aranyos vagy! Akkor én vissza fekszem. Szólj ha kellek.

-          Jó. Menj csak.

Akkor újra csöngettek, de most már ajtót nyitottam neki.

-          Szia! Justin Bieber vagyok. Tudod akinél a levelet hagytad. El is olvastam!

Azt hittem elájulok. Ott előttem nem elaludva, teljes igazi beszélő, élő ember Justin Bieber.

Csak a szám elé kaptam a kezem és álltam ott egy helyben. Gondolom pár percig, mert Justin hangja ébresztett fel a döbbenetből.

-          Beengedsz vagy inkább itt szeretnél beszélni?

-          Jaj, Persze bocsi. Gyere be. Hozzak esetleg valamit?

-          Nem köszi. Csak inkább leülök a kanapéra.

-          Persze, nyugodtan. - oda mentem és leültem mellé.

-          Azért jöttem, mert szerettem volna veled beszélni.

-          Miről?

-          Első sorban a levélről.. Nagyon kedves és mégis személyes. Sok beliebertől kapok hasonló leveleket, de ebben mégis volt valami ami megragadott. Még én sem tudom, hogy mi az, de tetszett az a valami. – itt kisebb mosolyra húzta a száját.

-          Hát, igen. Ez egy elég régi, de őszinte levél. Ezt még akkor írtam mikor te elindultál a siker felé. Még meg is van a könyv! Nagyon tetszett.

-          Nagyon örülök, hogy el tudtad olvasni ugyan is abba a könyvbe az érzéseket írtam ki. Meg persze az életrajzot. – nevetett. Komolyan mondom valaha látott legédesebb mosoly volt a világon!                                                                                     

-          Hát igen. Tényleg nagyon tetszett!

-          Hűha már, de rövidet beszéltünk még is elszaladt az idő. Sajnos mennem kell, de szívesen találkoznék veled máskor is.

-          Annak és is örülnék!

-          Szia!

-          Szia!- és nyomott egy puszit a homlokomra. - , hogy viszonozni tudjam.

Miután becsuktam az ajtót majd nem össze estem attól az érzéstől ami bennem kavargott. Szerelem, boldogság, megkönnyebbülés és főleg az esett jól, hogy eljött ide csak miattam. De azért a puszi sem volt rossz. Sőt felemelő érzés volt, hogy még álmában is érezte, hogy valaki megpuszilta. Iszonyat édes.Mikor össsze szedtem magam felmentem és bekapcsoltam  az új gépemen. Megnézem a legújabb híreket, trendeket, Twitter és facebookot. Csak anya írt Twitteren. Rebinek tegnap volt a szóbelije és elég jól sikerült. Sok puszit küldenek. Még csak pár napja vagyok itt, de máris hiányoznak. Akkor megnézem a facemat. Egy lány azt írta ki egy belieber csoportba, hogy ” Ez igaz?:0”. Rákattintottam a linkre és egy lány volta képen rajta, akit körül vett a tömeg. Éppen lép ki.. mi? A kórház kapuján. Az én vagyok!! Mi írnak?

„A kórházból ahol Justin Biebert tartják vizsgálaton és ápolják egy fiatal 16-17 év körüli lány sétát ki Justin egyik testőrével. A fiatal sztár már megint mit csinált? Talán megint egy újabb lányra akadt, hogy kényeztesse? Valószínű!   -forrás: TMZ”

Mi van?! Na jó! Betelt a pohár TMZ! Nem értem ilyenkor, hogy bírja tartani magát Justin? Mert én nagyon nehezen! Az embert már akkor nem hagyják nyugton ha kisétál egy ajtón?! 

Gyorsan lerohantam, hogy megmutassam Hanna néninek  a TMZ nagy hazugságát, de mikor fel akartam ébreszteni nem volt az ágyában. Már megint hova tűnt?

~6. Kórházi meglepetés

Sziasztok!  Ez után a rész után végre megérkezik az extra hosszú rész! :)

 Remélem már várjátok. Jó olvasást!
Puszi: Eszti

2014. 02. 20.                                           Kedves Naplóm!

Aznap reggel jól kipihenten ébredtem az új szobámban. Még mindig úgy éreztem magam mintha egy álom világban lennék. Én Atlantában,  holnap még Justint is láthatom. De még is igaz! Ez olyan csodálatos!  Végre találkozhatok álmaim hercegével. Kibújtam az ágyamból és a hatalmas szekrényemből elő halásztam egy tűrhető otthoni cuccot, felvettem, össze fogtam a hajam és elindultam le a nappaliba. Hanna néni tegnap olyan jó fej volt és fiatalos úgy, hogy azt hittem ő is reggelivel vár már mint anya. Ehelyett csak egy cetlit talaltam a hűtőn:

-Szia Barbi! Kaja a hűtőben. Ha engem keresel elmentem futni.
Puszi: Hanna nénikéd

Hát ez szuper! Most mégis mit csinaljak? Szolgáljam ki magam? Hat az lesz! Fogtam egy zsömlét és megvajaztam. Gyorsan megettem, hogy ameddig nincs itt Hanna néni addig eltudjak menni várost nézni.
Úgy gondoltam használom az ő cetlis módszerét hátha megtudja milyen idegesítő, hogy az ember még válaszolni sem tud! Átöltöztem fogtam a kistáskám, a mobilom és elindultam. Először fogalmam sem volt merre kell menni, de később úgy döntöttem,  hogy hasznalom a telefonomon lévő térképet és "dzsípieszt". Pár utcányi bojongás után elértem egy parki játszótérhez ahol megkérdeztem egy anyukát aki épp a fiát hintáztatta, hogy merre van a belváros. Sajnos ezek az amerikaiak szünet nélkül hadartanak ezért csak annyit értettem, hogy utca..jobbra..balra.be.. ott... vissza...onnan már el sem tévesztheted!- mondta elég érthetően a hölgy. Nos ebből egy gyönyörű mondatot raktam össze:
Jobbra, balra nézz szét! Menj oda utánna vissza a kiindulási pontra! Onnan már el sem téveszthetem!
Akar, hogy is csináltam mindig oda jutottam ahonnan elindultam. Még is csak a térkép megoldás fog csak segíteni.

Egy-két óra múlva lejárt lábakkal és fáradtan vegre megkérdeztem a célpontra. Hogy le hűtsem magam bementem egy plázába és az anyától kapott költőpénz felét elvásároltam magamnak ruhákra.
Utánna utam Justin studioja felé vette az irányt. Az egyik sztár magazin leírta egyszer a pontos címét.  Csak remélni tudtam, hogy igaz is. Sajnos mikor oda értem nem állt ott egy turkálós bolton kívül semmi. Tanulság: Semmit se higgy el abból amit egy tini sztár újságokban látsz. Az utca végén volt viszont egy festmény kiállítás ahol az egyik kedvenc festőm képei voltak kirakva. Feltétlen meg kellett néznem.
*3 órával később*
Mikor kijöttem nagyon friss voltam. Mindig feléledek az ilyen csodálatos képektől! Utolsó állomásom a cukrászda volt ahonnan végezetül egy gombóc citromos fagyival sétáltam ki.
Most már biztosan aggódik Hanna néni úgy, hogy felülök egy buszra és haza megyek. A busz egész véletlen pont Hanna néni házához vitt. Ám a nénikém még mindíg nem volt otthon. Mivel gondoltam, hogy van még minimum  fél órám mielőtt hazajön elindultam megkeresni a közeli kórházat ahol Justint ápolják. A hírek szerint már sokkal jobban van és két hét múlva kiengedik a kórházból. Alig telt bele tíz perc és megtaláltam az épületet. Nem volt nehéz felismerni, a sok rajongó sikítozása és paparazzik vakuinak csattogásától már egész távolból láttam. Akkor valami ismerőset vettem észre, de a tömegben nem tudtam pontosan kivenni, hogy ki lehet az. Vagy várjunk csak.. az nem lehet!!

~5. Érkezés

Sziasztok! Olvassátok a blogot és komizzatok! Ígérem tetszeni fog! ;)

 Puszi: Eszti

 2014. február 19.                                    Kedves Naplóm!

A repülőnk már leszállt mikor felhívtam Hanna nénikémet, hogy jöjjön értem a reptérre, mert megérkeztem. Később oda jött hozzám az az idegesítő vén nyanya, a Magdi néni. Sírva ölelt át én, meg nem tudtam, hogy most mi van. Mit szóljak?!

-          Drágaságom! Úgy sajnálom, hogy utunk itt most elválik, de egy kis meglepetést tartogatok az én kis útitársamnak! Remélem te is ilyen csodásan érezted magad mint én!

-          Öö.. igen, hogyne! Fantasztikus út volt. Ilyet még sosem éltem át az biztos!

Azzal egy kis JB karkötőt nyújtott át nekem. Honnan tudta, hogy imádom őt?! Ez azt hiszem rejtély marad. Sajnos nem volt időm hosszú ideig búcsúzkodni, mert Hanna néni már dudált is a kocsiból úgy, hogy futottam oda hozzá a csomagjaimmal. Furcsa volt vele ilyen hosszú idő óta csak úgy látni, de jó volt. Nagyon örült, hogy láthat.

-          Szia Bogárkám! De rég láttalak! Nos a mai napot úgy terveztem, hogy amiért már olyan késő van elmehetnénk vacsorázni egy szuper étterembe ami a legjobb egész Atlantában!

-          Remekül hangzik! Induljunk!

Végül is annyira éhesek voltunk, hogy inkább leálltunk egy közeli mcdonald's-ba. Érdekes,de itt finomabban csinálják mint Magyarországon. Nem mellesleg nagyon durván beszélnek angolul. Túl hadarnak és nem értek semmit pedig tanulom a nyelvet már régóta. A kajálás után Hanna néni hazavitt minket. Beléptem a házba és ámulatba estem! Hogy az amerikaiaknak milyen jó dolguk van!

És mikor a szobámba értünk… na az már tényleg egy igazi csoda volt! Hatalmas lila francia ágy tök menő kis képek egy csomó smink cucc. Tiszta tini álom! Hanna néni ott hagyott egy kicsit nyugiban a szobába, hogy pakoljak ki és pihenjek mára le mert biztos nagyon fárasztó volt az út. Milyen jól gondolja….